Workshop az Interkulturális Tanulmányok Kutatóintézetében

A Partiumi Keresztény Egyetem négy oktatójának tanulmányairól illetve kutatási témáiról tartottak szakmai beszélgetést és vitát a kutatóintézetben. 

Az Interkulturális Tanulmányok Kutatóintézete műhelyvitát szervezett 2018. november 22-ére, amelynek keretében a Partiumi Keresztény Egyetem négy oktatójának tanulmányai, illetve kutatási témái kerültek megvitatásra. A szakmai beszélgetés és vita a korábban közrebocsátott szövegeken alapult.

Délelőtt elsőként Bökös Borbála tanulmányai kerültek terítékre. Mindkét szöveg egy reformkori angol utazó, John Paget magyarországi és erdélyi útleírásait elemzi a sztereotípiák kialakulásának szempontjából, hogy miként is jelenik meg egy ismeretlen táj és annak lakói egy civilizációs fellegvárból érkező kifinomult megfigyelő számára. A vizsgálat kiterjedt arra is, hogy Paget az objektivitásra törekvő megfigyelései során milyen mércéket alkalmaz a jelenségek értékelésekor, illetve milyen kulturális erők formálták ezeket a mércéket.

Ezt követően Veres Ottilia az Ovidius történeteit újramesélő angol költő Ted Hughes Pygmalion adaptációját elemző tanulmánya került megvitatásra, melyben a hagyományos férfi és női karakterek változásait vizsgálja a PygmalionGalatea kapcsolat átalakulásának a tükrében. A beszélgetés középpontjába Galatea átváltozása és a Pygmalion részéről megjelenő transzgresszió került, illetve ennek az összetett kapcsolatnak a megformálása különböző műalkotások esetében.

A műhelyvita délutáni, angol nyelvű szekciójában elsőként Titus Pop mutatta be kutatási témáját. Interdiszciplináris megközelítésben vizsgálta elsősorban a Blues Poetry zenetörténeti gyökereit, az afro-amerikai kultúrába ágyazottságát, illetve jelentős képviselőinek művein keresztül a blues költészet formálódását a harlemi reneszánsztól, a Black Arts Movement-en keresztül olyan fehér művészekig, mint W.H. Auden.

A szekció második felében Borbély Julianna témája került megvitatásra. Előadásában a curriculum fejlesztés összetettségét, illetve nehézségét mutatta be az idegennyelv-oktatásban, különös tekintettel a romániai iskolarendszerre. A kibontakozó beszélgetésben hangsúlyosan a multilingualitás és a polikulturalitás problematikája került előtérbe, illetve az osztály/csoport kulturális közösségként való értelmezésének lehetősége.

Kmeczkó Szilárd, Gaál-Szabó Péter