Műveltségi területek

A tanító szakon ‒ az alapképzés részeként ‒ kötelező választani egy műveltségterületet. A tanítói oklevelet szerzett pedagógus az általános iskola 1–4. évfolyamában minden tantárgyat*, az 5–6. osztályban pedig az adott műveltségterületnek megfelelő tantárgyat taníthatja.

Műveltségterületi képzéseink mindegyike hat félévet ölel fel, és az általános tanulmányok második félévében ‒ februárban ‒ indul. Az adott műveltségterület tantárgyi programja beépül az alapképzésbe, annak integráns részét alkotva. A hallgatónak a műveltségterületi képzés során a választott műveltségterület meghatározott tantárgyaiból szigorlati vizsgát kell tennie.

A képzések – elegendő létszámú jelentkezés esetén – nappali és esti munkarendben indulnak.

*Idegen nyelvet az általános iskola 1-6. osztályában csak az a tanító taníthat, aki idegen nyelvi műveltségterületet végzett.

Egyetemünkön a következő műveltségterületi képzések választhatók:

  1. Ember és társadalom
  2. Ének-zene
  3. Idegen nyelv: Angol vagy Német
  4. Informatika
  5. Magyar nyelv és irodalom
  6. Technika-életvitel és gyakorlat
  7. Természetismeret
  8. Testnevelés és sport
  9. Vizuális nevelés

 

Ember és társadalom műveltségterület

A Társadalom- és életmódtörténet című tantárgy áttekintést nyújt különböző civilizációkról és kultúrákról, a civilizációk előtti időszak őstörténetétől a bibliai térség civilizációin át az újkori európai civilizációig. Az európai civilizációt, annak különféle kultúráit, társadalmait, valamint a magyar társadalomnak az utóbbi évszázadban bekövetkezett életmódtörténeti változásait külön, részletesebben is bemutatja. A Család- és kisebbségszociológia című tantárgy ismereteket nyújt a párválasztás folyamatáról, a szülők és a gyerekek kapcsolatáról, a családról, mint intim közösségről, a házasságok stabilitását és instabilitását előidéző tényezőkről, továbbá áttekinti a kisebbségi magyar közösségek helyzetét a 20. században és a magyarországi kisebbségek történetét a 19-20. században. Az Egyház és társadalom és az Általános és protestáns etika című tantárgyak keretében tárgyalja többek között a református közösségek helyzetét. Az ember- és társadalomismeret tanításmódszertana című tantárgy pedig bevezet a helytörténet tanítás és a településkutatás módszereibe.

Ének-zene műveltségterület

A műveltségterületre elsősorban azokat a hallgatókat várják, akik kedvet éreznek az ének-zenei tárgyak gyakorlati művelésére és jövőbeni oktatására. Bemeneti követelményként pusztán a tisztán éneklés képességének megléte szükséges, egyéb, pl. hangszeres előképzettség nem alapfeltétel, de természetesen előnyt jelent a hallgatók számára. A képzés legfőbb célja a kodályi alapelvek szerint felkészíteni a leendő tanítókat az általános iskola 1-6. évfolyamán az énekórák, a kórusfoglalkozások megtartására, továbbá ellátni hallgatóinkat olyan ismeretekkel, amelyek révén képesek lesznek a mindennapos éneklés élményközpontú, változatos, ugyanakkor szakszerű megvalósítására is. A képzésben szereplő tantárgyak többségének oktatása csoportos keretek közt zajlik, de a hangszeres tárgyakat (a kötelező zongora, illetve a szabadon választható gitár), valamint az Ének és hangképzés egyes kurzusait egyéni órákon látogatják a hallgatók. Az énekkar munkájában a műveltségterületi képzés valamennyi hallgatója évfolyamtól függetlenül egyidejűleg vesz részt. Itt szerezhetik meg a hallgatók a közös éneklés irányításához, az énekkari munka vezetéséhez szükséges vezénylési alapismereteket is.

Idegen nyelv: Angol vagy Német műveltségterület

A hallgatók a képzés során angol/német nyelvismeretük, nyelvhasználatuk és nyelvi tudatosságuk fejlesztése mellett áttekintő, rendszerező ismereteket szereznek az angol/német nyelvtan és írásgyakorlat tárgykörében, megismerkednek a kisgyermekkori nyelvtanítás módszereivel, eszközeivel és legkorszerűbb technikáival, valamint a gyermekeknek szóló irodalom legemlékezetesebb és a tanításban élményt adó módon használható alkotásaival, és betekintést nyernek az angolszász/német kultúraismeretnek azokba a témaköreibe, melyek az általános iskola 1-6. osztályában tanulók számára relevánsak. A képzést különösen ajánljuk azoknak a hallgatóknak, akik rendelkeznek legalább közép szintű angol/német nyelvismerettel (nyelvvizsga nem szükséges!), érdeklődnek a gyermekkori nyelvtanítás és az angol/német nyelvű társadalmak kultúrája iránt, és elkötelezettek saját angol/német nyelvi kompetenciáik sokoldalú fejlesztése iránt.  A képzés elvégzése esetén diplomájuk egyenértékű a felsőfokú (C1) komplex (C típusú) államilag akkreditált angol/német nyelvvizsgával.

Informatika műveltségterület

Az informatika műveltségterület felöleli az informatika oktatásának minden lényeges területét, például az informatika történetét, a hardver és szoftver fejlődését, az IKT alapú problémamegoldás fontosabb hardver és szoftver eszközeit, a számítógépes multimédia, hálózatok és az internet használatához szükséges ismereteket, a könyvtári és könyvtár-informatikai alapismereteket, az algoritmikus problémamegoldó gondolkodás kialakításához nélkülözhetetlen programozási ismereteket, valamint a műveltségterület eredményes oktatásához szükséges pedagógiai, oktatástechnológiai és szakmódszertani ismereteket. Az oktatás célja, hogy tanítóként elhelyezkedve az iskolában aktív résztvevői legyenek egy oktatás- és élményközpontú informatikai környezet kialakításának, segítsék az IKT különböző tárgyak keretében történő alkalmazását, és az IKT tudatos és kreatív használatával járuljanak hozzá a különböző problémák informatikai alapú megoldásához és az információs műveltség kultúrájának kialakításához.

Magyar nyelv és irodalom műveltségterület

A képzés céljai között hangsúlyos szerepet kap a tárgyi (elméleti, gyakorlati és tantárgy-pedagógiai) ismeretek elsajátítása mellett a nyelvi és irodalmi értékpercepció, a világkép-közvetítés, valamint a kreatív (és asszociatív) értelmezési technikák tanítása. Irodalom és élet, anyanyelv és lélek elválaszthatatlan egymástól – valljuk, hogy az elmélet is csak a gyakorlat (és gyakorlás) közben válik élő anyaggá: Emberré. Kellem és jellem, szándék és játék, ismeret és merészség (is) kell a tanuláshoz-tanításhoz. A tankönyvi nyelvészet pragmatikus szépséggé, a szövegértés megértő szöveggé, a könyvekbe zárt irodalom életigazsággá alakul, a nyelv és stílus, az irodalom története a megismerés Kalandjává és az élet Történeteivé változik át – hogy aztán az osztálytermekben, a kamaszkor nyílásával együtt (a 6. osztályig), az anyanyelvi és irodalmi ismeretek az Élet és a Lélek tudása felé is kapukat nyissanak. Idealisták és realisták vagyunk, ezért kínáljuk mindezt: tudományos, módszertani, oktatói és szépirodalmi alkotói tapasztalatainkkal.

Technika-életvitel és gyakorlat műveltségterület

A műveltségi területen elsajátított kompetencia-együttes és tudás alkalmassá teszi a hallgatókat a technika és életvitel tárgy oktatására. A hallgatók megismerkednek a természettudományok alkalmazásának számos jelentős és érdekes, történeti keretbe illesztett felismerésével. A technikai újításokat néhány alapvető fogalom mentén haladva mutatjuk be. A képzés része a műszaki kommunikáció fogásainak megismerése, miként a mindennapi életben használatos kommunikációs rendszerek reflektált elsajátítása is. Mindezek mellett áttekintésre kerülnek a lakás mint rendszer, a háztartás és a lakókörnyezet összefüggései, valamint a gazdálkodás lehetőségei, amelyek átvezetnek a táplálkozás és az életvitel kapcsolatának mélyebb megértéséhez. A tanulmányok korszerű, egységes szemléleti keretben teszik hozzáférhetővé az oktatott ismereteket, bemutatva, hogy mindazok a technológiák, amelyekre a szórakozástól a munkavégzésig szünet nélkül támaszkodunk, miképpen alakítják át a szokásainkat, ízlésünket, valamint közvetlen és tágabb környezetünket.

Természetismeret műveltségterület

A képzésben részt vevő oktatók a tudományok alapjaitól kiindulva segítik a hallgatókat az élettelen természet jelenségeitől, a biológia ismereteken át a természeti környezetével harmonikus viszonyra törekvő emberi közösség helyzetének és dilemmáinak megértéséig. A képzés keretében a hallgatók természetesen elsajátítják mindezen tartalmak átadásának praktikus és eredményes módjait a műveltségterületi tantárgy-pedagógia keretében. A természettudományok oktatása során gondot fordítunk rá, hogy történeti keretbe illesszük a múlt jelentős tudományos teljesítményeit, így sok érdekesség és ritkán hallott-olvasott összefüggés ismeretében láthatnak neki a jövendő tanítók ahhoz a sokrétű munkához, hogy kíváncsivá, motiválttá téve a gyerekeket, kialakítsák bennük a természeti örökségünkkel kapcsolatos felelősségteljes magatartás igényét.

Testnevelés és sport műveltségterület

A testnevelés és sport műveltségi terület az alapképzés során elsajátított ismeretekre épülve, és azzal párhuzamosan megismerteti az alapsportágak (torna, atlétika, úszás) és a sportjátékok (kézilabda, labdarúgás, kosárlabda, röplabda) szélesebb körű mozgásanyagát, annak magasabb szintű végrehajtási módját. A sportmozgások élettani és anatómiai hátterét is megismerjük, abból a célból, hogy ezen ismeretek összessége tudatosan legyen jelen a testnevelés óra tervezésénél, ezzel biztosítva a korosztály szenzitív időszakára eső motorikus képességek fejlesztésének követelményeit. Éppen ezért tehát kiemelt célunk olyan pedagógusok képzése, akik a korszerű testnevelési és sporttudományi ismeretek, készségek és képességek birtokában potenciálisan megfelelnek az iskola 1-6. osztályában a testnevelés és a mindennapos testnevelés által támasztott elvárásoknak.

Vizuális nevelés műveltségterület

Óráinkon a vizualitás területére vetítve tárgyaljuk a közvetítés-kommunikálás lépéseit és alapvető szabályait. Feltérképezzük a köznapi vizualitás és a vizuális művészetek befogadása közötti azonosságot és különbséget. Különböző művészeti ágak alkotásaival társítva világossá tesszük a szemléltető rajzpedagógia vizuális hatás-mechanizmusát. Kitűzött célunk a környezet-kultúra eszközeinek, megértésének és művelésének elősegítése a mindennapokban és a tanítói munkában. Ismertetjük a vizuális ábrázolás alapelemeit és elemzési lehetőségeit. Ezeket gyakorlati oldalról is megerősítjük, rajz/festészeti (és digitális képi) feladatok, önálló, illetve kollektív kísérleti projektek kivitelezése révén. A vizuális művészeti alkotások, az egyéni és kollektív ábrázolási kísérletek elősegítik a felelősségteljes önálló gondolkodást, a progresszív és konstruktív szociális együttműködést, a kreatív útkeresést és megerősítik a probléma-megoldási képességet.