„Négy fül”

Egy mondatot „négy füllel” lehet meghallani, azaz négyféle üzenetet hordoz – állítják a szakemberek. Mi mindent mondhatunk egyetlen mondattal? Kathyné Mogyoróssy Anita írásából kiderül.

Friedmann Schulz von Thun kommunikáció-pszichológus szerint minden közlés - tehát bármi, amit a másik embernek mondunk - négyféle üzenetet hordoz:

  • Tárgyi tartalom: a tények

  • Önmegnyilvánulás: amit magamról elmondok akarvaakaratlan

  • Kapcsolat: a partnerrel kapcsolatos véleményemről, érzéseimről árulkodik és a kettőnk viszonyáról. Zömmel nonverbális.

  • Felszólítás: amit el akarok érni a közlés által

 

Nézzünk egy konkrét példát! Harmadikos kislány (Katica) érkezik izgatottan a nagyszünetben az ügyeletes tanítóhoz és ezt mondja: Tanító néni, Peti csúnyát mondott!

  • Mi itt a tárgyi tartalom? Maga a tény, hogy a Peti nevű kisfiú valami csúnya szót használt, esetleg csúfolódott.

  • Mit árul el ez a mondat Katicáról? Többféle dologra gondolhatunk, pl.: nem szereti a csúnya szavakat, nem szereti Petit, szeretné, ha a tanító néni látná, hogy ő nem ért egyet Petivel, esetleg árulkodós kislány.

  • Milyen lehet a viszonya Katicának és a tanítónak? Vélhetőleg megbízik benne, hiszen hozzá szalad panaszkodni, úgy gondolja, megérti a problémát, kezelni tudja ezt a helyzetet. Lehet, hogy ő a tanító néni kedvence.

  • Vajon mit akar elérni Katica ezzel a közléssel? Lehet, hogy arra kéri ezzel a tanítót, hogy büntesse meg Petit. Lehet, hogy véget akar vetni a csúnya beszédnek. De az is lehet, hogy az önmaga megkedveltetése a cél.

 

A kommunikációs helyzetet tovább bonyolítja, hogy a befogadó érzékeli mindezt a négyféle üzenetet (a befogadónak négy „füle” van, írja von Thun.).

A befogadó dönti el, hogy a közlésnek melyik aspektusára válaszol (vagy esetleg akár többre is).

  • Tárgyi fül: Mi a mondanivalója lényege?

  • Önmegnyilvánulási fül: Milyen ember ez (a közlő)? Milyen hangulatban van?

  • Kapcsolati fül: Mit gondol rólam? Hogy beszél velem?

  • Felszólítási fül: Mit tegyek /gondoljak/érezzek válaszul?

 

A címzett választ, hogy melyik aspektus(ok)ból válaszol.

Ha a fenti példát tovább folytatjuk, végiggondolhatjuk, hogy a tanító hogyan reagálhat a közlés különböző rétegeire

  • Ha a tárgyi tartalmat veszi figyelembe, kérdezgetni kezdi Katicát, hogy a tényeket pontosítsa: Mit mondott? Kinek mondta?

  • Ha az önmegnyilvánulási közlésre reagál, akkor magára Katicára fókuszál: És ez bánt téged, ugye? Nem szép dolog árulkodni! Ügyes vagy, hogy szóltál!

  • Ha a kislány és a saját kapcsolata kerül a figyelme középpontjába: Örülök, hogy hozzám fordultál! Ne nekem mondd, szólj az osztályfőnöködnek! Ne zavarj!

  • Ha pedig felszólításként éli meg Katica közlését, akkor rögtön a tettek mezejére lép: Megyek, megbeszélem vele!

 

A folytatásban (a jövő héten) körüljárjuk, hogy mi történik akkor, ha a befogadó 4 füle közül valamelyik túlzottan fejletté válik, elnyomva a többi értelmezést!

 

Kathyné Mogyoróssy Anita
Mentálhigiénés tanácsadó

Forrás: Friedmann Schulz von Thun: A kommunikáció zavarai és feloldásuk. Általános kommunikáció-pszichológia. Háttér Kiadó, Budapest, 2012.