Középpontban a tudományos teológiai munka

Tizennégy szekció, száz előadás, kétszáz résztvevő. Két napon át egyetemünkön ülésezik a Doktorok Kollégiuma.

A református egyház tudományos testülete a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen tartja éves ülését, közgyűlését és szekcióüléseit augusztus 26-án és 27-én. Idén több mint kétszázan vesznek részt a tudományos találkozón, ahol a plenáris ülést követően tizennégy szekcióban folytatják a munkát a testület tagjai, akik között határon túliak is vannak, illetve a református mellett evangélikus, és más felekezetek képviselői is részt vesznek a tudományos munkában.

Hodossy-Takács Előd, a Doktorok Kollégiumának főtitkára elmondta, két nap alatt a fő hangsúly a szekciók munkájára esik, ennek során mintegy száz szekcióelőadás hangzik el, mely referátumokkal és könyvismertetésekkel egészül ki. „A Doktorok Kollégiumát évtizedekkel ezelőtt azért hívták eleink életre, hogy azok, akik a magyar református egyház keretein belül doktori, vagy más tudományos fokozatot szereznek, rendszeresen találkozzanak s létrehozzanak olyan műhelyeket, amelyek alkalmasak arra, hogy a magyar nyelvű teológiai tudományosságot elmélyítsék” - tette hozzá az egyetem teológiai intézetének vezetője.

A főtitkár közölte, a klasszikus teológiai szekciók (ó– és újszövetségi, rendszeres teológiai szekció, gyakorlati teológiai) mellett vannak olyanok tudományterületek is, amikhez a Hittudományi Egyetemeknek nem feltétlenül tartozik tanszékük, de mégis nagyon fontosak. Ilyen például az egyházi néprajzi, vagy a pedagógiai. Ezekben a szekciókban néprajzosok és olyan pedagógusok vannak, akik elsősorban néprajzosok, mellesleg teológiai témákat feszegetnek, a pedagógusok pedig olyanok, aki a keresztény nevelés kérdéseivel foglalkoznak. Érdemes megemlíteni egy különleges, egyházjogi szekciónkat, mely az aktuális kérdésekkel foglalkozik, s amelyek meghatározhatják az egyházi bíráskodást, vagy a református egyházon belül folyó jogalkotásnak az egyes problémáit is – fűzte hozzá Hodossy-Takács Előd.

A hétfői plenáris ülésen Zwingli Ulrichról, az „elfelejtett” reformátorról Bölcskei Gusztáv, a testület elnöke tartott előadást. A megemlékezés aktualitását az adta, hogy Zürichben fél évezreddel ezelőtt, 1519. január elsején prédikált először. Zwingli reformátori tana a németországi reformátorok tanaival jórészt egyeztek, azonban egyes pontokban voltak közöttük eltérések is. Zwingli ellenzett minden külsőséget, kezdetben még az orgonát is kitiltotta, az egyház legfőbb kormányzó hatóságaként pedig a nép szabad választása folytán létrejött világi hatóságot ismerte el. Bölcskei Gusztáv szerint Zwingli azon elvének, miszerint az egyház dolgaiba mindenkinek legyen beleszólása, ma is érvényesülnie kellene.

 

Fotó: Bodonovics István
Szöveg: drhe/PTZ