A kommunikáció 5 szintje

A párkapcsolatokban sok minden áll vagy bukik azon, hogyan tudunk kommunikálni a társunkkal. Néha azonban nehéz eligazodni a kommunikáció útvesztőiben. A jó hír az, hogy a kommunikációs készségünk fejleszthető! Ha közösen dolgozunk rajta párunkkal, jobban megismerhetjük és mélyebben megérthetjük egymást. Kathyné Mogyoróssy Anita, mentálhigiénés tanácsadó írása. 

A párkapcsolatokban sok minden áll vagy bukik azon, hogyan tudunk kommunikálni a társunkkal. Néha azonban nehéz eligazodni a kommunikáció útvesztőiben. A jó hír az, hogy a kommunikációs készségünk fejleszthető! Ha közösen dolgozunk rajta párunkkal, jobban megismerhetjük és mélyebben megérthetjük egymást. Ezáltal közelebb kerülhetünk a párunkhoz, elmélyülhet az intimitásunk és megszilárdulhat a kapcsolatunk.

Gary Chapman híres amerikai keresztény író, párkapcsolati szakértő szerint a párkapcsolati kommunikációnak 5 szintje van. Ezeknek a szinteknek az emelkedésével nő és mélyül el a párok közötti intimitás. Azonban a párokra jellemző, hogy leginkább csak az első három szintet használják.

Nézzük meg, hogy mi ez az öt kommunikációs szint!

  1. szint: Folyosói csevely

Sablonos, udvarias, távolságtartó beszélgetés, nem árulunk el sem mélyebb gondolatokat, sem érzelmeket.

Pl. lány: Na, milyen volt a hétvége otthon, a szüleiddel? Jól érezted magad?

fiú: Köszi, olyan volt, mint mindig, semmi különös.

 

  1. szint: Híradás

Itt csak a konkrét tények, események hangzanak el: mi, mikor, hol történt, mit láttunk, mit csináltunk. Tényeket közlünk, vélemény és érzelmek nélkül.

A tényközlés fontos, hiszen hasznos információkat lehet megosztani általa, de könnyen lehet, hogy párhuzamos kommunikációt eredményez (mindkét fél mondja a magáét, kis figyelmet szentelve a másikra).

Pl.lány: Képzeld, ma előadáson katalógus volt. A fél évfolyam hiányzott.

fiú: Aha, nekünk meg elmaradt a délutáni szemináriumunk.

lány: Hét végére szép kirándulóidőt mondott a meteorológia.

fiú: Lassan itt a tavasz.

lány: Akinek kigyűlt a hiányzása, lehet, hogy nem kap aláírást.

fiú:  El kell hoznom otthonról a tavaszi kabátomat.

 

  1. szint: Véleményközlés

Ezen a szinten a tényeken túl már a véleményünket, meglátásainkat, ötleteinket, javaslatainkat is megosztjuk a partnerünkkel. Ez azonban az előző szintekhez képest nagyobb mértékben magában rejti a konfliktusok kialakulásának esélyét is.

Jellemző, hogy itt már figyelünk egymás reakciójára és attól tesszük függővé, hogy mennyire megyünk bele a témába. Ha kedvező a visszajelzés, belemelegszünk, ha azonban elutasítást vagy közönyt tapasztalunk, hanyagoljuk a témát vagy konfrontálódunk (vagy megsértődünk).

Pl. (A fenti példa folytatása)

fiú: Szerintem el kellene mennünk valahová kirándulni, ha már ilyen szép időt mondanak!

lány: Attól tartok, ez nekem nem fér most bele, a jövő héten két zh-t írunk. Még a könyvtárba is el kell mennem, kikölcsönözni egy szakirodalmat.

fiú: Folyton csak tanulsz, rám alig van időd. Ha meg elmegyek egyedül bulizni, megsértődsz. Lassan teljesen besavanyodsz.

lány: Éppenséggel neked sem ártana meg a tanulás! Túl sokat bulizol.

fiú: Úgy beszélsz, mint anyám. Ezért utálok hazajárni is, folyton ezt a lemezt hallgatom.

lány: Érdekes, akkor nem bánod, hogy sokat tanulok, amikor a jegyzeteimből tudsz levizsgázni! A beadandókról nem is beszélve …

fiú: Jól van, akkor ne segíts, ha ilyen nehezedre esik! Elmentem bulizni.

 

  1. szint: Az érzelmek megosztása

Ezen a szinten érzéseket és érzelmeket osztunk meg a témával kapcsolatban. Pl. bánt engem… dühös vagyok… bizonytalanná tesz… örömet okoz… meglepődtem azon …

Itt már nagy különbség van az előző szinthez képest, ugyanis sok ember még beazonosítani is nehezen tudja a saját érzelmeit, nemhogy beszélni róla. Félelemkeltő lehet, hogy „kiadom magam”, mert a másik visszaélhet azzal, amit elmondok, vagy megbánthat, vagy megbántódik. Az is előfordulhat, hogy nem érti meg, nem érez velem együtt. Éppen ezért sok kapcsolat nem jut el idáig, hogy meg merjük fogalmazni az érzéseinket.

Hogyan folytatódhatna a fenti példa az érzelmek közlésével?

lány: Rosszul esik, amikor nélkülem mész el szórakozni. Úgy érzem, nélkülem jobban érzed magad és ez megijeszt. Attól félek, elveszítelek.

fiú: Pedig hidd el, szívesebben mennék veled, mint nélküled. Éppen ezért bánt, amikor nem tudlak rábeszélni egy programra. Úgy érzem, nem elég érdekes a társaságom.

 

  1. szint: Szeretetteljes és őszinte beszélgetés

Valódi intimitást ezen a szinten lehet elérni. A lényeg, hogy szavaink őszinték, de egyben szeretetteljesek legyenek. Igazat mondunk, de nem ítélkezünk. Nem a másikról, hanem önmagunkról beszélünk: arról, hogy mit érzünk, mit vált ki belőlünk a másik álláspontja. Elfogadjuk, hogy mindenkinek joga van az önálló véleményhez, érzésekhez, gondolatokhoz. Nem meggyőzni, hanem megérteni akarjuk a másik felet – még ha esetleg nem is értünk vele egyet. Mindkettőnk célja a megértés és a kapcsolatunk építése. Ez természetesen nem jelenti a problémák szőnyeg alá seprését.

Pl. (A fenti példa folytatása)

lány: Ez furcsa! Úgy látom, mindketten attól tartunk, hogy elveszítjük egymást!

fiú: Hát persze! Hiszen lassan alig van közös programunk. Ha meg együtt vagyunk, sokszor veszekszünk.

lány: Nekem is fáj ez a sok vita. Megértem, hogy többet akarsz velem eljárni bulizni – és ez jól is esik. Nekem is hiányzik a társaságod. Viszont aggódom a tanulás miatt is, mert fontos, hogy jó jegyeket szerezzek, legyen ösztöndíjam. Tudod, hogy a szülei nem igazán tudnak támogatni.

fiú: Oké, persze igazad van, hogy fontos a tanulás. Nekem is bele kell húznom, ha el akarok valamit érni. Tulajdonképpen kicsit fel is nézek rád, amiért ilyen szorgalmas vagy.

lány: Hű, ezt még soha nem mondta nekem senki! Nagyon jól esik! Én meg szeretem, hogy laza vagy és vicces. Ha te nem lennél, tényleg besavanyodnék. Egy szombat délutáni kirándulás beleférhet a hét végébe, azt hiszem.

fiú: De jó! Cserébe én meg megígérem, hogy elmegyek helyetted a könyvtárba, írd le, melyik könyv kell.

 

A kommunikációnak ehhez a szintjéhez bizalomra van szükség és arra, hogy biztonságban érezzük magunkat – a szeretetteljes őszinte beszélgetés gyakorlása éppen ezeket képes megteremteni is. Vágjunk bele bátran! Kezdetként kitűzhetjük magunk elé azt a feladatot, hogy mindketten mondjunk el három dolgot, ami aznap történt velünk és azt, hogy ezek milyen érzéseket váltottak ki belőlünk! 

 

A következő írásban (hamarosan!) néhány tanácsot adok, mire figyeljünk a párkapcsolati kommunikáció során.

Akit mélyebben érdekel a téma és szívesen elsajátítana hatékony kommunikációs technikákat, jelentkezzen a márciusban induló kommunikációs tréningre!

 

Kathyné Mogyoróssy Anita, 
mentálhigiénés tanácsadó

 

Forrás: Gary Chapman: Végre egy nyelvet beszélünk. Kommunikáció és intimitás a házasságban. Harmat Kiadó, Budapest, 2011.