Pályázatok

116131 SZ. OTKA PÁLYÁZAT EGYHÁZI EMLÉKEK FELMÉRÉSE ÉS KUTATÁSA A KÁRPÁT MEDENCÉBEN 2016-2020
 
Projekt kezdete: 2016-02-01
Projekt vége: 2020-01-31

A kutatás azonosítója: 116131

Tipusa:  K
Pénzügyi forrás: NKFI-6
Nyelve:  magyar

Vezető kutató: dr. Pap Zoltánné dr. P. Szalay Emőke
Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Gyakorlati Teológia Tanszék

4026 Debrecen, Kálvin tér 16.

Résztvevők: 
Dr. Pilipkó Erzsébet  néprajzkutató
Dr. Ősz Sándor Előd  levéltáros, református lelkész
Dr. Tamás Horváth Iringó művészettörténész
Dr. Kovács Mária Márta művészettörténész
Dr. Gazda Enikő
Dr. Tóth Levente történész
Jékey Andrásné fényképész
Lisztes László fényképész
Szakács György
Veres Emese Gyöngyvér
A kutatás összefoglalója, célkitűzései: 
A pályázat  négy részből áll. 1. Az erdélyi evangélikus gyülekezetek felmérésének jelentőségét az adja, hogy a zaklatott múltú egyház emlékeire tudományos figyelem eddig még nem irányult, másrészt 2017-ben ünnepli a keresztény világ a reformáció 500. évfordulóját. A templomberendezés, oltárképek mellett az ötvösmunkák, ónedények, textíliák, harangok, irat és könyvanyag összeírását végezzük el.
2. A kutatás második területe az erdélyi református gyülekezetek emlékanyagára irányuló kutatások folytatása, a Dési Református Egyházmegye összeírására -ötvösmunkák, ónedények textíliák, harangok, irat és könyvanyag-kerül sor.
3. A pályázat harmadik részében már eddig feltárt református emlékanyag két területének, XV-XIX. századi ötvösmunkák és XVI-XIX. századi ónedények tudományos feldolgozását szeretném elvégezni. 
A Szlovákiai Református Egyház, a Tiszáninneni Református Egyházkerület, a Kárpátaljai Református Egyház közel 800 gyülekezete klenódiumainak anyagából a korai ötvösmunkákat és ónedényeket emelem ki. A kutatott időszakban közel 800 ötvösmunka sorolható ide. A kassai, rimaszombati, rozsnyói, komáromi, debreceni, miskolci ötvösségre vonatkozóan újabb adatokat szerezhetünk. Ugyanez a kutatás célkitűzése a közel 1500 ónedény vonatkozásában. a kassai, eperjesi, majd nagyszombati, pozsonyi céhek termékei mellett kisebb kannagyártó központok edényei is azonosíthatók lesznek. 
4. A kutatás negyedik területe az ugyancsak évek óta folyó kárpátaljai magyar görögkatolikus egyházközségek felmérésének befejezése, majd kiadása.
 
A kutatás alapkérdése:
A kutatások alapkutatásként a magyar műtárgyállomány jelentős részét kitevő, eddig csaknem teljesen ismeretlen emlékanyag számbavételét és tudományos kutatását, feldolgozását célozzák.
1. Az erdélyi evangélikus gyülekezetekben megvalósuló kutatás kiemelten alapkutatásnak számít, hisz eddig teljesen ismeretlen anyag felmérésére kerül sor. E területen a templomberendezés, az oltárképek, szószékek, keresztelő medencék, harangok mellett az edények és textilis emlékek között számítunk jelentős műtárgyakra. Igen fontos a levéltári anyag és a könyvállomány leltárba vétele.
2. A kutatás második területe az Erdélyi Református Egyházkerület újabb megyéjének felmérését jelenti. Itt ismételten az ötvösmunkák, ónedények, textílis emlékek, harangok, iratanyag és könyvtár jelentőségét emeljük ki. 
3. A kutatás harmadik területén, a Felvidéken és a Tiszáninneni Református Egyházkerületben, a Kárpátalján felbukkanó, ismeretlen ezüsttárgyak tudományos közlése szolgálat új adalékokkal a magyar ötvösség kutatása vonatkozásában. Ugyanezt mondhatjuk az ónművességről is, feltehetően az eperjesi és kassai, a miskolci és a debreceni ónedény gyártásra kapunk újabb adatokat.
4. A kárpátaljai magyar görögkatolikusok emlékanyagának feltárása szintén teljesen ismeretlen terület, amely a felmérést követő közléssel válik elérhetővé és értékelhetővé.
 
A kutatás jelentősége:
1. Az evangélikus kutatás jelentőségét az adja, hogy eddig jórészt ismeretlen tárgyak ismertté válása révén több iparművészeti ág, oltárképfestés, ötvösművészet, ónművesség, textilművészet, orgonakutatás területére vonatkozó új ismeretekkel szolgál. 
2. Ugyanez vonatkozik az erdélyi református felmérésekre is. 
3. A kutatás harmadik részében az Észak-Magyarország egykori területén feltárt ezüst és ónedények feldolgozása e két művesség történetére vonatkozóan új eredményeket hozhat. 
4. A negyedik terület, a kárpátaljai magyar görögkatolikus egyházközségek ugyancsak ismeretlen emlékanyagának feltárását, illetve bizonyos feldolgozását jelenti.
A kutatás gyakorlati hasznot is hoz, ugyanis az egyházközségek nem ismerik pontosan a tulajdonukban lévő tárgyak fontosságát és jelentőségét. Ezen a helyzeten javíthat a felmérő munka. Mindegyik vizsgált területen és egyházban a tárgyak felmérésének katalógus szerű közlése magával hozza a tárgyakra irányuló figyelem fokozódását, a pontos nyilvántartást. 
A felmérés során minden esetben felhívjuk a figyelmet a műtárgyak megfelelő tárolására, gondozására, ez a tárgyak épségének megőrzésére szolgál. Mivel a gyülekezetek nem akarnak megválni tárgyaiktól, ezért fontos, hogy a helyszínen megfelelő védelemben részesítsék őket. 
A kutatás további jelentőségét az adja, hogy a napjainkban szaporodó műtárgylopások esetében nagy fontosságú a tárgyak fényképezése, mivel a fotók lehetővé teszik a tárgyak azonosítását.
Mindezekhez társulva különös jelentőséget ad az, hogy legnagyobb részt határontúli területeken történő kutatásról van szó, amely a magyarságtudatot erősítik.
 
A kutatás összefoglalója:
1. Az evangélikus kutatás jelentőségét az adja, hogy eddig jórészt ismeretlen tárgyak ismertté válása révén több iparművészeti ág, oltárképfestés, ötvösművészet, ónművesség, textilművészet, orgonakutatás területére vonatkozó új ismeretekkel szolgál. 
2. Ugyanez vonatkozik az erdélyi református felmérésekre is. 
3. A kutatás harmadik részében az Észak-Magyarország egykori területén feltárt ezüst és ónedények feldolgozása e két művesség történetére vonatkozóan új eredményeket hozhat. 
4. A negyedik terület, a kárpátaljai magyar görögkatolikus egyházközségek ugyancsak ismeretlen emlékanyagának feltárását, illetve bizonyos feldolgozását jelenti.
A kutatás gyakorlati hasznot is hoz, ugyanis az egyházközségek nem ismerik pontosan a tulajdonukban lévő tárgyak fontosságát és jelentőségét. Ezen a helyzeten javíthat a felmérő munka. Mindegyik vizsgált területen és egyházban a tárgyak felmérésének katalógus szerű közlése magával hozza a tárgyakra irányuló figyelem fokozódását, a pontos nyilvántartást. 
A felmérés során minden esetben felhívjuk a figyelmet a műtárgyak megfelelő tárolására, gondozására, ez a tárgyak épségének megőrzésére szolgál. Mivel a gyülekezetek nem akarnak megválni tárgyaiktól, ezért fontos, hogy a helyszínen megfelelő védelemben részesítsék őket. 
A kutatás további jelentőségét az adja, hogy a napjainkban szaporodó műtárgylopások esetében nagy fontosságú a tárgyak fényképezése, mivel a fotók lehetővé teszik a tárgyak azonosítását.
Mindezekhez társulva különös jelentőséget ad az, hogy legnagyobb részt határontúli területeken történő kutatásról van szó, amely a magyarságtudatot erősítik.
 


109.852 SZ. OTKA PÁLYÁZAT
EGYHÁZI EMLÉKEK FELMÉRÉSE A KÁRPÁT MEDENCÉBEN 2013-2017

A pályázat az 1995-ben elkezdett református egyházi felmérésekhez kapcsolódik.
A pályázat három területet ölel fel. Két része református emlékek feltárására vonatkozik:
1. A Magyarországi Református Egyház Tiszántúli Egyházkerületében a Szabolcs-Beregi és Szatmári Egyházmegyére,
2. az Erdélyi Egyházkerület Görgényi Egyházmegyéjére kiterjedő kutatás tematikailag azonos.
3. A pályázat harmadik részében a kárpátaljai munkácsi, az ungvári és a szórvány magyar illetve magyar-ruszin görög katolikus egyházközségek templomainak felmérésére, illetve azok berendezésének és teljes tárgykészletének számbavételére kerül sor.
A református területeken az XVII-XIX. századi ötvösmunkák, ónedények jelentik a tárgyi anyag számban is kiemelkedő csoportját. E témakörben az ötvösségtörténet és az ónművesség kutatása hozhat jelentős adalékokat. Ki kell emelni a rézműves tárgyak felbukkanását. A kerámiaművészetben a fő területek a fajansz, kőedény gyártmányok mellett a fazekas termékek.
A textilis emlékek között a XVII-XVIII. századi szálszámolásos, szálán varrott, recehímzések, XIX. század eleji tüll és lyukhímzések, XIX. századi horgolt terítők mellett XVIII-XIX. századi gyáripari termékek is felbukkanhatnak.
A harangok között szintén lehetnek XVII-XVIII. századi példányok.
Kiemelkedő jelentőségű az orgonák felmérése. 
A Tiszántúli Egyházkerület megyéiben a sírjeleket is felmérjük.
Nagyon fontos az iratanyag teljes számbavétele, lefényképezése.
A görögkatolikus gyülekezetek emlékanyagában szintén vannak XVIII-XIX. századi tárgyak a gyertyatartók, kelyhek, füstölők, textilis emlékek között.
A felmérés alapkutatás, a magyar műtárgyállomány jelentős részét kitevő, eddig jórészt ismeretlen emlékanyag számbavételét és a tudományos kutatás számára hozzáférhetővé tételét célozza, művészettörténeti, iparművészettörténeti, néprajzi, orgonatörténeti, egyháztörténeti adatokkal szolgálhat.
 
 A pályázatban résztvevő kutatók:
Dr. Balla Terézia    adattáros Herman Ottó Múzeum Miskolc
Dr. Fekete Károly rektor DRHE
Felhősné dr. Csiszár Sarolta múzeológus Vásárosnamény
Dr. Horváth Iringó Kolozsvár
Dr. Kovács Mária Márta muzeológus Maros Megyei Múzeum Marosvásárhely
Ormosi Viktória Debrecen Református Kollégium
Dr. Ősz Előd Kolozsvár levéltáros Erdélyi Református Egyház Levéltára
Dr. Pilipkó Erzsébet muzeológus Laczkó Dezső Múzeum Veszprém
Szabóné Hegedűs Gyöngyi tanár Lévay József Gimnázium Miskolc
Szakács György lelkész Debrecen
Dr. Tóth Levente  kutató Babes Bolyai Egyetem Kolozsvár
Témavezető: dr. P. Szalay Emőke muzeológus

Megjelent tanulmányok:

2018 P. Fekete Károly, Szakács György, Szalai Emőke: Magyar Református Egyház Javai Tára. A magyar református gyülekezetek templomai, felszerelési tárgyai, könyv- és iratanyaga. Tiszántúl református orgonái I. /borító
2017 P. Szalay Emőke: XXIX. Tiszántúli Református Egyházkerület V. Szatmári Református Egyházmegye I. Magyar Református Egyház Javainak Tára. A magyar református gyülekezet templomai, felszerelési tárgyai, könyv- és iratanyaga
2017 P. Szalay Emőke XL. Tiszántúli Református Egyházkerület VI. Szatmári Református Egyházmegye II. Magyar Református Egyház Javainak Tára. A magyar református gyülekezet templomai, felszerelési tárgyai, könyv- és iratanyaga
2017 Ivancsó István: Liturgikus örökségünk XXI. a „Homo liturgicus” ünnepi szimpozion előadásainak anyaga, 2017. szeptember 29-30. 335-338 old.
2017 H. Szilasi Ágota, Várkonyi Péter, Bujdosné Pap Györgyi, Császi Irén: AGRIA L. Az egri Dobó István Vármúzeum évkönyve249-262 old.
2016 Cseh Fruzsina – Szulovszky János: A mívesség dicsérete. Tanulmányok Flórián Mária tiszteletére 151-157 old.
2016 Örsi Julianna: Palástban. Nagykunsági és kötődő lelkészek bizonyságtétele igével, tollal, tettel a magyarságért 43-57 old.
2016 Bihari Nagy Éva, Keményfi Róbert, Marinka Melinda, Kavecsánszki Máté: Diptichon. Tanulmányok Bartha Elek tiszteletére 197-227 old.
2016 Prof. Dr. Bihari-Horváth László: A Bocskai István Múzeum évkönyve III. 129-164 old.
2015 Prof. Dr. Bartha Elek: A Bocskai István Múzeum évkönyve II. 288-299 old.
2014 Gyöngyössy Orsolya – Limbacher Gábor: Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében 9. Konferencia Alsóbokodon és Nyitrán a nyitrai Konstatntin Filozófus Egyetemmel közösen 2011. október 5-8. Tanulmánykötet a 90 észtendős Erdélyi Zsuzsanna tiszteletére. 422-441 old.
2015 Collegium Doctorum. Magyar református teológia. A Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiumának periodikája 73-82 old.