Kutatóintézetek

A tudományos kutatás segítése, illetve időszerű és kiemelt tudományterületek vizsgálata céljából egyetemünk kutatóintézeteket működtet. A kutatóintézetek egy vagy több tanszékhez kapcsolódva, az adott tanszék/tanszékek oktatóinak bevonásával végzik munkájukat: szerveznek konferenciákat, végeznek publikációs tevékenységet, jelentetik meg saját sorozataikat.

A kutatóintézet vezetőjét az illetékes tanszékek tanszékvezetőinek előterjesztése alapján a Szenátus bízza meg. A kutatóintézet munkaprogramját a Szenátus hagyja jóvá a létesítés feltételeként. Működésének rendjüket külön szabályzatok rögzítik, melyek a DRHE Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékleteit képezik.

A kutatóintézetek – a DRHE Teológiai Szakkönyvtár letéti könyvtáraiként – kutatóintézeti könyvtárakat építenek. A kutatóintézeti könyvtárak állományának fejlesztését pályázatokból, adományokból és a Teológiai Szakkönyvtár költségvetéséből a kutatóintézetek vezetői végzik. A letéti könyvtárak használatának belső szabályait az adott tanszék vezetője határozza meg; az állományt a Teológiai Szakkönyvtár olvasószolgálata a Szakkönyvtár központi olvasótermében helyben olvasásra és fénymásolásra adhatja ki.

Egyetemünkön az alábbi kutatóintézetek működnek:

a) HATVANI ISTVÁN TEOLÓGIAI KUTATÓINTÉZET: Azt a speciális kérdéskört vizsgálja, hogy milyen hatással volt a keresztyén hitismeret és az ebből származó gondolkodásmód a természettudományok fejlődésére, és megfordítva: mi módon gazdagították az egzakt tudományok a teológiai gondolkodás előmenete­lét.

b) KATECHETIKAI KÖZPONT: A valláspedagógia modern irányzatainak oktatására és kutatására szakosodott intézet. Új kutatási iránya a pasztorál­pszichológia elmélete és gyakorlata. Feladatának teljesítése érdekében az oktatás és kutatás mellett katechetikai szakkönyvtárat működtet, katechetikai segédeszközöket gyűjt és kölcsönöz, szakmai programokat szervez.

c) KELET-KÖZÉP-EURÓPAI KARL BARTH KUTATÓINTÉZET: Feladata Karl Barth teológiájának kutatása, különös tekintettel annak magyar hatástörténetére. Szakmai programok szervezése mellett az intézet Barth magyarul eddig meg nem jelent műveinek a lefordítására és kiadására törekszik, valamint arra, hogy a barthi teológiai örökség a mai magyar református teológia élő része maradjon.

d) KÖZÉP-EURÓPAI REFORMÁCIÓ ÉS PROTESTANTIZMUS TÖRTÉNETI KUTATÓINTÉZET: Elsősorban a reformáció kelet-közép-európai történetét, hatását és jelentőségét törekszik feltárni, rámutatva arra a fontos szempontra és tényre, hogy hazánk, szellemi örökségét és tudományművelő tevékenységét illetően, az európai kultúra szerves része.

e) LITURGIAI KUTATÓINTÉZET: Feladata a református istentisztelet megújításának elősegítése és az istentisztelet megjelenési formáinak kutatása, a Debreceni Református Kollégium tanárainak, diákjainak istentiszteletre gyakorolt hatásának kutatása, Csikesz Sándor és Czeglédy Sándor professzorok gyakorlati teológiai örökségének, szellemi hagyatékának továbbplántálása.

f) MISSIO ET OIKODOME – MISSZIOLÓGIA ÉS ÖKUMENIKA KUTATÓ­INTÉZET: Célja hazai és külföldi kutatók a missziológia, a gyülekezetépítés és az ökumenika teológiai tudományterületein végzett tudományos tevékenységének elősegítése, elsősorban a Magyar Református Egyház szolgálata számára releváns misszió-teológiai, gyülekezetépítési és ökumenikus témakörök kutatásának támogatása érdekében, különös hangsúllyal a Kárpát-medencei roma közösségek egyházi integrációjával kapcsolatos területekre.

g) ÓSZÖVETSÉGI KUTATÓINTÉZET: Az ószövetségi prófétizmus jelenségét és az ószövetségi prófétai iratok előállását, teológiáját, és azoknak az egyház számára máig is érvényes üzenetét kutatja.

h) PATMOSZ ÚJSZÖVETSÉGI KUTATÓINTÉZET: Célja az újszövetségi tudományok magyar, illetve közép- és kelet-európai recepció- és hatástörténetének kutatása. Ebből a szempontból elsődlegesnek tartja a hellenisztikus vallástörténet és kultúra hatásának vizsgálatát az újszövetségi egyház alakulására és az apostoli teológiára, az újszövetségi és apokrif iratok, az antik irodalom és epigrafika kutatását, fordítását és kiadását. Ezzel párhuzamosan – a felsorolt célok tükrében – fontosnak tartja Kálvin János újszövetségi kommentárainak kutatását, fordítását és magyar nyelvű kiadását.

i) SEPPHORIS BIBLIAI RÉGÉSZETI ÉS POSZTBIBLIKUS ZSIDÓ IRODALMI KUTATÓINTÉZET: Elsődleges célja a posztbiblikus zsidó irodalom, különösen a Misna és az aggadikus midrások kutatása és publikálása. További feladata a bibliai archeológia eredményeinek bemutatása és az oktatásban a lehető legnagyobb mértékig történő megjelenítése.

j) SZOCIÁLETIKAI KUTATÓINTÉZET: Feladata az időszerű közéleti kérdésekben történő egyházi állásfoglalás kialakításának segítése, bibliai, etikai álláspont kifejtése egyrészt a gyülekezetek tagjai, másrészt a nem egyházi közvélemény számára.