Aktuális témakiírások

Aktuális témakiírások a 2016-2017. tanévre

 

  • Baráth Béla: A magyar református egyház története a reformkortól a II. világháború végéig

A hazai reformátusság történetének kutatásában ezzel a tágabb korszakkal és témakörrel kapcsolatban – a feltárásra váró források gazdagsága ellenére is – fontos alapkutatások maradtak el. A témakiírás célja ezekhez kapcsolódó további kutatómunka elősegítése.

 

  • Bodó Sára: A pasztorálpszichológia speciális területei

A pasztorálpszichológia a gyakorlati teológia tudományterületeként érintett minden olyan egyházi tevékenységben, amely a gyülekezeti és a személyes lelkigondozás elméletéhez és gyakorlatához kapcsolódik. Szemléletmódként, kutatási vizsgálati módszerként sajátos szempontokat érvényesíthet, amelyek új teológiai felismerésekhez vezethetnek. A doktorandusz hallgató saját érdeklődésének megfelelően választhat a pasztorálpszichológia speciális területei közül, így foglalkozhat az egyéni és közösségi hitélet, a vallásosság megbetegítő, illetve gyógyító jelenségeivel, a lelkigondozás elméletének és gyakorlatának pasztorálpszichológiai szemléletével.

 

  • Bodó Sára: A valláspedagógia, katechetika időszerű kérdései

A valláspedagógia tudományának fejlődése jelentősen befolyásolja a katechézis mai gyakorlatát. A doktori kutatások feltárhatják azokat a legfontosabb valláspedagógiai felismeréseket, elméleti felismeréseket, vizsgálati eredményeket, amelyek hatékonyabbá tehetik a katechézis különböző szintű szolgálatát. A két terület egyes jelenségeinek összehasonlító vizsgálata, a konzekvenciák levonása szemléleti és módszertani megújulást eredményezhet. Kiemelten vizsgálandó területek: a valláspedagógia valláslélektani megközelítése, a motiváció jelentősége a katechézisben, a hitoktatás tartalmának valláspedagógiai szempontú értékelése.

 

  • Enghy Sándor: Azázél

A szó előfordul a Héber Bibliában és különböző szövegekben, fordításokban. Értelmezésével az egyházatyák, a zsidó írásmagyarázók is foglalkoztak, de Azázél alakja megjelenik a nem keresztyén vallásokban, sőt a művészetben is. Az Azázéllel kapcsolatos szakirodalom részletes, szakszerű feldolgozása vár a kutatóra. Természetesen a feldolgozásnak számunkra csak a református tanítások keretében van értelme és a dolgozathoz tartozik a témával kapcsolatos kérdések értékelése is.

 

  • Fazakas Sándor: Istenkép, gondviseléshit és moralitás a kollektív szenvedések összefüggésében

A kutatás célja: Az emlékezetkultúra és emlékezetpolitika teológiai szempontból való vizsgálata, ill. kritikája

Látható, hogy társadalmi-politikai összefüggésekben és nemzetközi viszonylatban nem szűnik a vita a múlt értelmezésével kapcsolatban. Ennek következményei alól az egyház és a teológiai tudományművelés sem vonhatja ki magát – sőt, kellő teológiai reflexiók nélkül az egyház is kritikátlanul ismétli azt, ami a közéletben közhely lesz, vagy saját maga számára teremt új emlékezetpolitikai szempontokat. Azon túlmenően, hogy az emlékezés egy közösség identitását pozitív értelemben segít meghatározni, régi tanulság, hogy az ember és a közösség emlékezetének befolyásolása viszont a hatalom gyakorlásának és megtartásának eszköze lehet. Ezért tisztázásra vár a kérdés: mi a természete a történelmi bűnösszefüggéseknek, milyen interakciós folyamatokban ölt testet, hogyan veszi igénybe az egyént és a közösséget, és miként kerül az eredmény externizálásra, perszonifikálásra vagy negligálásra? Mindez hogyan érinti egy kollektíva morális értékítéletét: milyen morális referenciakeret (vagy isten- és világkép) tette lehetővé a katasztrófákat és milyen értelmezési keretek segítik vagy nehezítik a múlt értékelését vagy a jelen társadalmi-politikai összefüggésekben való tájékozódását? A holokauszt és a genocídiumok más formáinak ilyen irányú vizsgálata, feldolgozása, emlékezet-kultúrájuk reflektálása segítheti a tisztánlátást, és mélyítheti a fejlettebb politikai-közéleti kultúra iránt igényt (s mindehhez az egyház és teológiai pozitív hozzájárulását).

 

  • Fazakas Sándor: A teológiai etika közéleti relevanciája
A kutatás célja: a helyes politikai cselekvés keresztyén etikai kritériumainak feltárása, az egyház és világ, keresztyénség és közélet kapcsolatának vizsgálata teológiatörténeti összefüggésekben, különös tekintettel a magyar református teológiatörténet örökségére.
Napjainkban újból előtérbe került a keresztyénség közéleti felelősségének kérdése. Az európai társadalmak új politikai, jogi és szociális rendjének megteremtésében nélkülözhetetlen szerepet vállalhat a keresztyén egyház. Ehhez viszont fel kell idézni a reformátori teológia örökségének politikai aspektusait és újból tisztázni kell a kérdéseket: milyen az az igazságos társadalmi rend, amelyben a polgárok egymás közötti viszonyát, a polgárok és az állam kapcsolatát, a vallás és a politika egymáshoz való viszonyulását erkölcs és a jog szabályozza? Egyáltalán szükség van ilyen szabályzó erőre, s ha igen, milyen értékek mentén?
 
 
  • Fazakas Sándor: Kálvin és a kálvinizmus etikája
A kutatás célja: a kálvini etika alapjainak, teológiai és társadalmi feltételeinek, szociáletikai módszerének és érvrendszerének feltárása a reformátor teológiai gondolkozásának összefüggésében, valamint a kálvini etika továbbfejlődésnek nyomon követése és tudományos elemzése.
Kálvin teológiájának dogmatikai, ekkléziológiai és egyházszervezeti összefüggéseinek feltárása terén jelentős eredményeket ért el már a Kálvin-kutatás. A változó társadalmi-gazdasági-politikai kontextusban viszont elengedhetetlen ennek a teológiának társadalom és tudatformáló relevanciáját kiaknázása, annál is inkább, mert Kálvin sajátos fejlődési pályára állította a szellemi és kulturális életet, a politika, a gazdaság és a társadalom fejlődését azokban az országokban, ahol a kálvini reformáció hatása ne maradt el. Kálvint ugyanis nem az érdekelte Genfben, hogy kit milyen vallási eszme lelkesít, hanem hogy miként lehet az életet egyéni és közösségi aspektusait megfeleltetni Isten Igéjének. Számára a hit megújulása nem csak a személyes kegyesség, vallásgyakorlás vagy a vallási tudat megváltozását eredményezi, hanem radikálisan változtatja meg az ember szociális kapcsolatait! A téma összefüggésében való kutatás biztosított nemcsak teológiai előképzettséggel rendelkező jelentkezők számára is.
 
  • Fazakas Sándor: Láthatóbb egyházat? – empirikus tapasztalatok ekkléziológiai értékelése
A kutatás célja: A társadalom funkcionális differenciálódása (lásd N. Luhmann elmélete) a vallásközösségek és a látható, intézményes egyház szervezeti felépítését valamint társadalomban elfoglalt helyét nem hagyja változás nélkül. Az utóbbi évtizedekben a teológia tudományokon belül és az egyház gyakorlati életében is polgárjogot nyert az empirikus kutatás, a tapasztalati megfigyelések eredményeinek értékelése. Ezt viszont maga után vonja az empirikus kutatások eredményeinek teológiai reflektálását, az ekkléziológiai konzekvenciák átgondolását, valamint régi és új kegyességi gyakorlatok, spirituális irányzatok kritikai értékelését. Tény, hogy az egyház, illetve egyháztagság teológiai definíciója és szociológiai valósága egyre inkább távolodni látszik egymástól. Hogyan érvényesek ma a reformátori hitvallások ekkléziológiai felismerései, hogyan hatnak korrektív módon egyházértelmezésünkre a modern korban és miként hat vissza a „valós egyház” a teológiai tanfejlődésre, az egyház küldetésének újragondolására, új formák megélésére és a református egyházi identitás tartalmi kritériumainak meghatározására? Mit jelent ez a fejlődés a konfesszionális/konfesszórikus egyházértelmezés és az ökumenikus ekkléziológia igényének feszültségében?
 
  • Fekete Károly: A gyülekezeti imádság teológiája és gyakorlata ma

Az elvi imádságtan területe hosszú évtizedek óta elhanyagolt kutatási területe a gyakorlati teológiának. Ha született is ilyen irányú munka, akkor az vagy történeti, vagy példatár jellegű. A jelen spiritualitása és egészséges kegyességi életének szempontjából kívánatos lenne PhD dolgozatban vizsgálni az imádság gyakorlati teológiai vonatkozásait, kifejezetten a legnagyobb nyilvánosságot kapó, gyülekezeti istentiszteleti szinten.

 

  • Gaál Sándor: A 2. világháború utáni ébredés missziói értelmezése és egyházépítő hatása

A kutatás célja, hogy írásos dokumentumok és interjúk készítése segítségével feltárja a vizsgált kor lelki megújulási eseményeit, majd azt követően a missziológia szempontjai alapján értékelje, s megállapításokat tegyen arra nézve, hogy miként befolyásolt a Magyarországi Református Egyházat máig hatóan.

 

  •  Gaál Sándor: Az ezredforduló új vallási mozgalmai Magyarországon

Az 1990-es években történt társadalmi és politikai változások eredményeként nagy tér nyílt az emberek vallásos igényei kielégítéséhez. Erre nézve nemcsak a bejegyzett és akkor működő történelmi egyházak váltak elérhetővé, hanem új vallási mozgalmak is megjelentek a "vallási kínálatok" között. A kutatás célja, hogy ezeket rendszerezve bemutassa, hatásukat teológiai szempontok alapján értékelje.

 

  • Gonda László: Inkulturációs kihívások az egyház missziói szolgálatában Kelet-Közép-Európában

A kutatómunka során feltárásra kerülnek azok a területek, ahol a keresztyén egyházak interkulturális kontextusban végzik szolgálatukat. A kutatás feldolgozza a keresztyén hit inkulturációjával kapcsolatos teológiai és kulturális antropológiai szakirodalmat, megismeri a teológia kontextualitásával kapcsolatos történeti és kortárs vitákat és egyes gyakorlati inkulturációs kísérleteket, különös tekintettel a társadalmi igazságosság szempontjaira. Vizsgálja felismeréseik és koncepcióik alkalmazhatóságát a Kelet-Közép-Európai társadalmi közegben folytatott egyházi szolgálatok területén. A kutató egy választott területen részletesen megvizsgálja a keresztyén hit inkulturációjára vonatkozó kihívásokat és az egyház missziói munkája számára releváns válaszokat dolgoz ki. Választható területek: 1. Roma közösségek körében végzett szolgálat; 2. Szekularizáció és poszt-modern társadalmak; 3. Egyház és migráció. 

 

  • Hodossy-Takács Előd: Birodalom és Szentírás

Palesztinában az Ó- és az Újszövetség korát egyaránt meghatározták a világuralom szereplői. Egyiptom, Asszíria, Babilón, a perzsák, a hellenista királyságok, majd Róma uralma kitörölhetetlen nyomot hagyott az adott korszakok bibliai szövegein. A téma három terület feltárására hív: (1) a túlélésért és az identitás megőrzéséért folytatott küzdelmek történeti hátterének vizsgálata; (2) a nagy birodalmak megítélése a prófétai iratokban; (3) a birodalom teremtette krízisre adott teológiai válaszok feltárása.

 

  • Hodossy-Takács Előd: Izrael és szomszédai vaskori kultúrája

Palesztinában, Cisz- és Transzjordániában a vaskori materiális kultúra számos párhuzamosságot mutat. A témára jelentkezők feladata a térség átfogó vizsgálata, valamint egy-egy al-régióban (pl. Ammón, Móáb, Edóm, Gileád, Központi Hegyvidék, Negev) történő elmélyedés.

 

  • Hodossy-Takács Előd: Vallás és politika az ókori Izraelben

Palesztinában, csakúgy, mint szerte az ókori keleten, a politikai élet és a vallás, különösen is a hivatalos vallás szorosan összefügg egymással. A rendről való gondoskodás a király joga és kötelessége, amihez hozzá tartozik az Isten akaratához való igazodás is. Hogyan valósul meg mindez a mindennapok szintjén? Milyen összefüggés állítható fel a Héber Biblia által vázolt korszak-leírások és az adott korok vallási miliője között?

 

  • Hörcsik Richárd: A magyar református Kollégiumok gazdálkodásainak elemzése és összehasonlítása

A magyar református Kollégiumok gazdaságtörténeti kutatásai eddig jószerivel csak a debreceni (Rácz István) és a sárospataki (Hörcsik Richárd) esetében készültek.       
Ugyan a nagy jubileumi esztendők kollégiumtörténeti monográfiái tartalmaznak ilyen jellegű írásokat, de hiányoznak azok gazdálkodásainak monografikus feldolgozásai.
Mind a magyar, mind pedig az erdélyi kollégiumokban folyó gazdálkodásnak rengeteg hasonlóságát találjuk. Fontos lenne ezek elemzése, akár egy adott korszakban, akár egy-egy témában (pl. a seniori diákgazdálkodás kialakulása a reformációtól 1850-ig). 
A téma korszakolása igazodik az egyháztörténeti illetve az oktatástörténeti periódusokhoz: 1) a 16 századtól 1777-ig, 2) 1777-től 1850-ig, 3) 1851-től az államosításig, 1948-ig.  
A téma kutatása azért izgalmas, mert az egyháztörténeti profilon kívül gazdaság-, és neveléstörténeti aspektusa is van.

 

  • Kókai Nagy Viktor: Páli gyülekezetek

Pál számos gyülekezetet alapított és sokról egészen kivételesen bőséges információval bírunk. Pál alapvetően a gyülekezetekben felmerülő speciális problémákra ad választ, de ezt olyan teológiai mélységgel teszi, hogy válaszai általános érvényt hordoznak. Ezt megérteni egyfelől a páli gyülekezetek vizsgálata segít, ill. annak a környezetnek a megértése, amiben ezek a közösségek a mindennapjaikat élték. Másfelől Pál személyiségének, tanítása összefüggéseinek feltárása. Különösen hangsúlyos Pál viszonya saját népéhez, Izrael teológiai megítélése a páli és a deuteropáli iratokban.

 

  • Kókai Nagy Viktor: Jézus élete

Nagy szerencsénk van, hogy Jézus földi életéről és tanításáról nem csupán egy forrás áll a rendelkezésünkre. A ránk maradt iratokon belül különleges helyet foglalnak el a szinoptikus evangéliumok. Ábrázolásuk, noha együtt/hasonlóan látják és mutatják be Jézus életét, számtalan felfedezendő titkot rejtenek magukban. A tudományos kutatást éppen az segíti, hogy ez a három evangélium ugyanarról beszél, mégis különböző módon teszi azt. Mások a teológiai hangsúlyok, más-más az Ószövetséghez és a pogány világhoz való viszonyuk stb. Ezen különbségek és hasonlóságok miértjére keressük a választ.

 

  • Kókai Nagy Viktor: A zsidóság az Újszövetség korában

Egy írásművet megérteni nem elég elolvasni és felfogni annak tartalmát. Minél pontosabban ismernünk kell a korszakot, amikor íródott és a megírás körülményeit. Hatványozottan igaz ez egy olyan mű esetében, amit majd 2000 éve vetettek papírra. Ebben az időszakban a zsidóság helyzete számos kérdést vet fel: hogyan viszonyultak a hellenista kultúrához? Milyen struktúrában működött a zsidóság Palesztinában, mi jellemezte a diaszpórában? Milyen kulturális elemeket olvasztott magába a zsidóság és melyeknek állt ellen? A kutatás célja, minél pontosabb képet kapni a hellenizmus koráról ezen belül is a zsidóság életéről ebben a korban.

 

  • Kovács Ábrahám: Teologia Religionum. A vallásközi párbeszéd szótériológiai kérdése

A mai globalizálódó világban a hitvalló keresztyén ember számos kihívással találkozik, különösen más világvallások részéről. Jézus Krisztus és a benne való üdvösségben vetett keresztyén hit alapvető fontosságú az egyház számára. Számos viszonyulást láthatunk a keresztyénség részéről (Jusztinosz, Iréneusz, Nicolaus Cusanus, Martin Luther, Jonathan Edwards, Hans Küng, John Hick, Stanley Samartha) más világvallások felé a dogma- és teológiatörténetben.  A dogmák által szépen és szabatosan megfogalmazott állítások (krisztológia, istentan, antropológia, szótériológia) folyamatosan újra kell, hogy megfogalmazást nyerjenek a kortárs egzisztenciális kérdések tükrében. Ezért szótériológiai és más, kapcsolódó dogmatikai kérdések összehasonlító vallásteológiai elemzése elkerülhetetlen a református önazonosságuk megfogalmazása számára.

 

  • Kovács Ábrahám: Krisztológiai és ekkléziológiai viták a magyar református teológiában

Számos fehérfolt van még a mai protestáns teológiatörténeti kutatásban és nem igazán ismerjük hitvalló elődeink dogmákról alkotott gondolkodását. Nagyon kevés a hosszú 19. századot érintő tanulmányok sora. Még kevesebb a monografikus igényű munka (Koncz Sándor, Márkus Jenő és Kovács Ábrahám). A korszakban számos teológus (Ballagi Mór, Tóth Sámuel, Menyhárt János, Simén Domonkos, Kovács Ödön, Peti József, id. Révész Imre, Csiky Lajos, P. Nagy Gusztáv stb.) – ahogy a racionalizmus hatása után a liberális teológia előretört – mélyrehatóan foglalkozott a krisztológiai, antropológiai és ekkléziológiai kérdésekkel. A dogmatikai témákról alkotott véleményük műveik, tanulmányaik, prédikációik és nyilatkozataik alapján rekonstruálható. Azokból megérthetjük, hogy egyes teológusok miért álltak az ortodox, közvetítő illetve a liberális teológiai platformon.

 

  • Kovács Ábrahám: Eszkatológia és millennializmus

Mind a magyar mind pedig az angolszász (Alexander Keith, Andrew Bonar, Edward Irving, C. H Dodd stb.) és a német teológiában (Albrecht Ritschl, Albert Schweitzer, O Cullmann) nagyon fontos szerepet játszott az eszkatológia és a hozzá kapcsolódó millennializmus.  A kálvinizmus végső időkre vonatkozó váradalmai a puritantizmustól egészen az evangélikalizmusig, a protestáns ortodoxia előtti időtől a német pietizmusig jól nyomon követhetőek a teológiai szakirodalomban, a populáris kegyességi irodalomban és a társadalom-politikai filozófiákban. A kutatás az elmúlt a schleiermacheri fordulattól a második világháborúig terjed ki. Analízis tárgyává kell tenni a konkrét műveket és meghatározni, hogy milyen értelmezések léteznek az angolszász és a német teológiában, amelyek hatás gyakoroltak a magyar teológiai gondolkodásra. Fontos meghatározni hol, milyen formában és miért alakultak ki pre-, poszt- és amillennialista teológiák, amelyek tükrözik a kálvini, lutheri és más hatásokat.

 

  • Kustár Zoltán: Az ószövetségi iratok előállása, tanítása és hatástörténete

Történeti szempontból az Ószövetség az ókori Közel-Kelet irodalmának egyik értékes dokumentuma. Történetkritikai elemzése révén megismerhetjük ezen iratok keletkezésének körülményeit, tudatosíthatjuk irodalmi sajátosságait, forrásként használhatjuk őket az ókori Júda és Izrael történetének felvázolásához, megismerhetjük belőlük az adott kor emberének életformáját, hitét, gondolkozásmódját, s így fontos adatokat nyerhetünk ki belőle az ókori irodalomtudomány, valamint az ókor kultúr- és vallástörténetének vonatkozásában.

Az Ószövetség azonban a keresztyén egyházak számára mindenekelőtt a Biblia szerves és feladhatatlan részét képezi. Egyházunk is vallja, hogy csak a teljes Szentírásból ismerhető meg a maga teljességében Isten üdvterve, illetve ön-kijelentésnek az a hosszú folyamata, amely a Krisztus-eseményben nyerte el kiteljesedését. Az ószövetségi iratok üzenetének feltárása, illetve ezeknek a szövegeknek a Biblián belüli és kívüli hatástörténete a teológiai vizsgálódás elengedhetetlen részét képezi.

A doktori téma e széles kutatási terület egy-egy részletének feldolgozására kínál lehetőséget.

  • Pásztori-Kupán István: Az egyházatyák teológiájának hatása a reformátorok, különösen Kálvin és Bullinger tanítására

A magyar református teológiai oktatás egyik fontos ismérve a reformátorok tanításának alapos kutatása és feltárása. Ezzel párhuzamosan viszont fennáll a kísértés, hogy megfeledkezzünk a reformátorok leghíresebb tételei mögül felsejlő óegyházi alapokról. Éppen a lausannei hitvita kapcsán vált nyilvánvalóvá, hogy a reformátorok – nem utolsósorban Erasmus kiadási tevékenységének köszönhetően – milyen gyakran és milyen mértékben hivatkoztak az atyák tanítására. Ez a kutatási terület szinte kiaknázhatatlan mennyiségű, ugyanakkor rendkívül érdekes és értékes meglepetést tartogat számunkra.

 

  • Pásztori-Kupán István: Az ókori keresztyén tanítók és a görög filozófia párbeszéde

A fenti témakörben, különösen a klasszikus értelemben vett, főleg II. századi ókeresztyén „apologétákra” vonatkozóan számos munka született. Mindazonáltal a keresztyénség és a filozófia párbeszéde nem redukálható az ún. hitvédelem kategóriájára, még kevésbé annak II–III. századi műfajára. A kutatás főleg a keresztyén tanítás és a korábbi, illetve kortárs görög, azaz hellenisztikus filozófia közötti kölcsönhatás feltárására irányul. Ennek lehetőségét az utóbbi években magyar fordításban is megjelent idevágó klasszikus művek megjelenése (pl. Alexandriai Kelemen: Paidagógosz, Protreptikosz; Órigenész: Kelszosz ellen; Lactantius: Isteni tanítások; Küroszi Theodórétosz: A görög betegségek orvoslása stb.) is indokolja. A jelölt megfelelő görög nyelvi és filozófiai ismeret birtokában – hiánypótló tudományos vállalkozásként – nemcsak a fenti művek valamelyikének megírási körülményeit vagy éppen hatástörténetét vizsgálhatja, hanem akár indítást kaphat az eddig magyar nyelven még nem hozzáférhető alapmű, Alexandriai Kelemen Sztrómata című munkájának magyarra történő átültetésére is.

 

  • Peres Imre: Az eszkatológiai végítélet

Az újszövetségi apokaliptikus hagyományban aránylag jól megkülönböztethető az utolsó ítélet képzetvilága. Ez önállóbban főleg a páli hagyományban (pl. 2Kor 5,10), Máté gyülekezetében (pl. Mt 25), Lukács egyházában (pl. Lk 12; 17; 21) és a jánosi teológiai körben fordul elő (pl. Jel 20,11-15), ill. Keresztelő János tradíciójában. A kutatás feladata feltárni az utolsó ítélet ószövetségi gyökereit (pl. Dan 7; 12), az intertestamentális zsidó irodalomnak az adalékait (pl. 1Hen 91; 4Ezsdr 7), beleértve a kumráni apokaliptikus képzeteket (pl. 1QS IX-X), valamint azokat a motívumokat, amelyek főleg a korabeli görög-római forrásokban találhatók (sírkőfeliratok, orfizmus, Vergilius: Aeneis stb.). Majd ezeknek az eredményeit konfrontáltatni kell a keresztyén apokaliptikus képzetekkel, hogy definiálni lehessen az esetleges recepciót és kölcsönhatásokat, ill. ebben a témakörben kimutatni a keresztyén apokaliptika specifikumait. Ezek után alkalmas feltárni a megfelelő hatástörténetet.

 

  • Peres Imre: A görög sírfeliratok üzenete az Újszövetség számára

Az Újszövetség és eszkatológiájának helyes megértése számára nélkülözhetetlen a korabeli szövegek vizsgálata, amelyek közé elsődlegesen a görög sírkövek, epitáfiumok és epigrammák tartoznak. Azok kutatása segít megérteni a keresztyénség keletkezését, terjedését a hellenista környezetben, fényt deríthet az alakuló apostoli egyház néhány fontos mozzanatára, főleg teológiájának koncipiálására a misszió végzésében. A görög sírkőfeliratok páratlan adalékokat szolgáltatnak ehhez a kutatáshoz. A doktori dolgozat feladata lesz megtalálni az adekvát görög sírfeliratokat, azokat megfelelően reprodukálni, elkészíteni a legfontosabbak magyar fordítását, beilleszteni a görög szövegek témáit a korabeli irodalom kontextusába, és megtalálni azokat a kapcsolódó pontokat, ahol ezek segítséget jelenthetnek az újszövetségi és posztapostoli egyház és irodalma újabb problematikus kérdéseinek a megértéséhez. A doktori munka úttörő lehet nemcsak a történelmi feltárás tekintetében, hanem abban is, hogy autentikus forrásokat nyújthat a további kutatáshoz azok számára, akik etikai, teológiai, történelmi, kor-, vallás-, kánon/szöveg-, dogma- vagy filozófia-, ill. eszmetörténeti szempontból kívánnak visszanyúlni a korabeli szövegekhez.

 

  • Peres Imre: Az apostoli egyház és a pogány kultuszok Korinthusban

A többihez képest, Korinthusban elég sok időt töltött Pál apostol, és gazdag, virágzó gyülekezet dicsérte missziói és egyházszervezői munkáját. Ugyanakkor sok gonddal és ellenségeskedéssel is küzdött ott az apostol. Az egyik problematikus szféra, ami a korinthusi gyülekezet növekedését és tiszta hitét zavarta, a pogány istenekkel és kultuszaikkal való küzdelem volt. Más istenek mellett főleg Dionüzosz vagy Afrodité kultuszai vonzották a keresztyéneket, megtérésük után is. Leginkább a nők számára jelentettek nagy kísértést, akik zavarossá tehették az istentiszteleteket és a liturgiát. De lelkileg és teológiailag is rongálhatták a korinthusiak hitét. Pál apostol harcba száll ezekkel a jelenségekkel, és főleg teológiai, etikai, de egyházszervezési szinten is küzd ellenük. A doktori munka feladata részletesen kimutatni a korinthusi szinkretizmust, a zavaró jelenségeket, a tanításbeli tévedéseket, az apostoli egyház védelmének főbb vonulatait, teológiai argumentációit, liturgiai veszélyeztetettségét és erősségeit, valamint a tiszta krisztológiáért folytatott küzdelmet Krisztus és/kontra Dionüzosz viszonylatában.

 

  • Peres Imre: Otthontalanság és otthonkeresés a Zsid-levélben  

Tudvalevő, hogy Isten népe vándorló nép, ahogy az egyház is amolyan communio viatorum, amely a mennyei otthon felé menetel. Ezzel azt az állapotot is kell elfogadnia, hogy itt a földön és a világban átmeneti jellege van. Amolyan „otthontalanságban” szenved, és otthon keres és vár az eszkatonban. Ehhez az új jövőhöz Isten különböző ígéretei fűződnek, amelyek reménységet adnak a vándorló népének. A Zsidókhoz írt levél ezzel a témával sajátos módon foglalkozik. A kutatás célja feltárni az otthontalanság és otthonkeresés ószövetségi gyökereit, a nyugalomba való bemenetel lehetőségeit és/vagy akadályait, ahogy az a Zsid-levél szemléletében érvényesül. Fontos olyan textus-bázist készíteni, amely átfogná a tárgyalt problémakört, amit egyrészt mély exegetikai elemzéssel, majd kortörténeti adalékokkal is szükséges megvilágítani. A tárgyalást ki kell terjeszteni az olyan eszkatológiai témákra, kategóriákra és módozatokra is, amelyek jól segítik egyértelműsíteni a Zsid-levélben érvényesülő teológiai koncepciót az otthontalanság és otthonkeresés kortörténeti és eszkatológiai vonulatában.

 

  • Peres Imre: Urbanisztikus eszkatológia

Szinte minden ókori nép fejlődése során megalkotta a maga eszkatológiáját, amely döntő távlatot nyitott és reménységet adott a túlélésre. Köztudott, hogy az ókori népek kultúrája, vallása, harcművészete és társadalmi rendje hatott egymásra és együttesen, vagy ebből merítve némileg sajátosan fejlődhetett, ami megmutatkozott az adott nép eszkatológiai szemléletében is. Az eszkatológiai hasonlóságok és/vagy kölcsönhatások ebben a folyamatban evidensek. Ezek kibontakozása több síkon is fejlődhetett: pozitív vagy negatív töltettel, kozmikus, égközi, földközeli vagy éppen földalatti irányultsággal, materialisztikustól egészen szellemi (pneumatikus) valóságig, antropológiai vagy éppen isteni létet óhajtva. Főleg a pozitív eszkatológiában látszik legjobban a fejlődés néhány foka. A kezdeti „kerti” (paradicsomi) eszkatológiától a „vendégségi” vagy „kultikus” eszkatológián át eljut az emberi képzelet és reménység olyan urbanisztikus eszkatológiához, amely egy mennyei városban (mennyei Jeruzsálem) keresi a végső boldog üdvállapotot (biztonságot, nyugalmat, kényelmet, „isteni rangot”, új „városi” eszkatológiai civilizációt, stb.). A kutatás célja lesz egyrészt feltárni és definiálni ezeket a folyamatokat az olyan ókori népeknél (perzsák, zsidók, görögök, rómiaiak), amelyek eszkatológiája hathatott az apostoli egyház urbanisztikus eszkatológiájának kialakulására. Továbbá pontosan megtalálni és kielemezni az olyan újszövetségi textusokat és azok ókori gyökereit, amelyek tartalmukkal és hátterükkel ideutalhatnak. Végül pedig szükséges lesz teológiailag kiértékelni az apostoli urbanisztikus eszkatológiában fellelhető vallástörténeti hasonlóságokat és kölcsönhatásokat, ill. meghatározni azok értékét az újszövetségi urbanisztikus eszkatológia számára.